2010. február 27., szombat

Hajdina csíráztatás



Többen is kérdezik tőlem, hogyan kell hajdinát csíráztatni, mi a titka a jó hajdina csírának...

Kezdjük az elején. A boltban hajdina kapható. Hajdina csíra nem. A hajdinát neked kell otthon kicsíráztatnod.

Először is nyers, csírázóképes hajdinát kell beszerezni. A kereskedelmi forgalomban kétféle hajdina kapható. Az egyik pörkölt, kicsit barnás színe van, a hajdina szemek gömbölyűbbek. Ezt meg lehet főzni, párolni, úgy nagyon finom, nyersen nem annyira. Van egy furcsa, jellegzetes illata (szaga), ami miatt sokan nem szeretik.

Így néz ki a pörkölt, nem csírázó hajdina: (halott)


A másik fajta hajdina világosabb, a szemek kicsit szögletesebbek, és nagyobbak. Semmilyen illata nincs. Ez nyers, ezt lehet csíráztatni.

Így néz ki a nyers hajdina (élő):


A hajdina csíráztatása:

1. beáztatás: Elsőször több vízzel le kell mosni, majd be kell áztatni legalább 1 órára a hajdinát. Lehet többre is, de felesleges, mert ennyi is elég neki. Utána le kell önteni róla a vizet, és magára kell hagyni.

2. csírázás: 8 órán belül és utána is legalább 8 óránkét egyszer jól át kell öblíteni. Az a tapasztalatom, hogy nem elég szűrőben a csap alá tartani. A tálat, amiben csíráztatsz, tele kell engedni vízzel, és kézzel jól át kell forgatni, át kell mozgatni, nem egyszer. Le kell szűrni, majd újra felönteni vízzel, átkavarni, majd újra le. Ezt addig, amíg a hajdinán keletkezett nyálkás, nyúlós anyagot teljesen le nem öblítetted.

1 nap után már megjelennek a picike csírák, ilyenkor már lehet fogyasztani. Előbb nem!

3. felhasználás: az első naptól a harmadik napig a legjobb a hajdina csíra felhasználása. Tele van életerővel, enzimekkel, vitaminokkal. Remek pástétom, szósz, fasírt, kenyér, hajdina kása készíthető belőle. A harmadik nap után kezd kellemetlen szaga lenni, még ilyenkor is ehető, csak már nem annyira finom. Ha előbb jön a kellemetlen szag, akkor vagy pörkölt hajdinát vettél, vagy nem öblítettél elég jól.

Tipp: A második nap után, ha tudod, hogy nem fogod aznap felhasználni a hajdina csírát, tedd be a hűtőszekrénybe. (Nem fagyasztó!) A hűtőből még + 2-3 napig fel tudod használni.

Teljesen semleges íze van, így alkalmas édes és sós ételek készítésére egyaránt. Melegítő hatású, így télen nélkülözhetetlen alapanyaga a nyerskonyhának. Nálunk hetente 2-szer csíráztatok, így folyamatosan van.

Remélem segítettem, és fogjátok venni, csíráztatni és használni a hajdinát.

2010. február 25., csütörtök

Lehet-e hízni nyers koszton?


Bizony lehet.

Sokan panaszkodnak, hogy nem tudják tartani a súlyukat, egyre csak fogynak a nyers koszttól. Kicsit irigykedve hallgatom ezeket a panaszokat...

Az elején én is fogytam, őszintén szólva nem tudtam egyszerre egynél több banánt vagy almát megenni. És ha nem volt ötletem, hogy mit egyek, inkább nem ettem semmit. Ez nagyon jó fogyókúra.

Most viszont mindig van a hűtőben valamilyen pástétom vagy saláta, és mindig van valamilyen ötletem, hogy a kéznél levő alapanyagokból mit lehet gyorsan összedobni. Ha csak nyerset eszem, akkor is mindig van mit. Vannak kedvenceim (mint pl a képen látható hajdina kása), és ha teszel bele olajos magokat, édes gyümölcsöket, akkor nem csak isteni finom étel, hanem kalóriadús, tápláló is egyben. És persze már régóta nem fogyok, sőt, mostanában oda kell figyelni, mert bizony jönnek fel a kilók!




Kedves Bea!
Valami miatt nem kapod meg a leveleimet, így hát itt válaszolok neked: egészséges ételekkel is tudod növelni a súlyod, oda kell figyelni a kalória bevitelre. Egyél sok édes gyümölcsöt, egyél (vagy igyál) sok zöld levelet. Csíráztass hajdinát, lencsét, csicseriborsót! Gondoskodj róla, hogy a hűtőben mindig legyen valami egészséges ennivaló, saláta, pástétom vagy aszalt gyümölcslap. Útravalónak legyen nálad diákcsemege (dió, mandula, mazsola, stb).

Készíthetsz krékert, engem mindig kiment, ha éhes vagyok, és nincs más a közelben...

Meghízni nem fogsz, de talán felszedsz néhány kilót :)

Üdv: Gitta

2010. február 23., kedd

Díjat kaptam!

Kaptam egy kreatív díjat Beától. (Jó áron webáruház)




Mit kell tennem:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte.
2. A logót ki kell tennem a blogomba.
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
4. Írni kell magamról 7 dolgot.
5. Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blog társamnak.
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról


Hát akkor nézzük:

Köszönöm szépen kedves Bea, igazán megtisztelő az elismerés!

Mit is írhatnék magamról? Legalább 7 dolgot:
1. Mi okozza számomra a legnagyobb örömöt: a gyerekeim mosolya, nevetése, és ha jóízűen esznek.
2. Mit utálok a legjobban: az értetlenséget, és ha a rosszindulat butasággal párosul.
3. Kedvenc évszakom a tavasz, már alig várom
4. Álmom: hogy egy nap legalább 40 órából álljon, a 24 nekem mindig kevés
5. Szeretek adni, csak úgy, szeretem, ha körülöttem boldogok és elégedettek az emberek
6. Gyenge pontom: elpirulok, ha zavarba hoznak, és néha elsírom magam...
7. Szeretek szép és finom ételeket készíteni, és nagyon szeretek enni!

Most nehéz helyzetben vagyok, mert nem tudok 7 blogot megjelölni. Nem azért, mert nincs, hanem azért, mert nem nagyon nézek más blogot, erre végképp nincs időm. Amiket ismerek, és szoktam nézni, azok közül választottam ki ötöt, íme:

1. Bogi gyöngyfűző blogja, ami idő közben eltűnt, majd meglett! Gyönyörűket alkot! Nézzétek meg!
2. Corinna nemez blogja, már régóta csodálom...
3. Egy új és ígéretes nyersétel blog: Annipanni nyerskonyhája, mert úgy látom, hogy folyamatosan alkotja a szebbnél szebb nyers ételeket!
4. Fittanyuka blogja, igaz nem minden nyers, de számomra inspirálóak pl a saláta receptek, sok ötletet merítettem innen.
5. Végül unokahugom családi naplója következik. Azért tartom érdemesnek a díjra, mert Tündi varr, köt, horgol a kicsi lányának, és vele is folyamatosan kézműveskedik. Saját kezével készíti az ajándékokat, szóval... le a kalappal.

Köszönöm még egyszer Beának, és további kreatív és tartalmas blogolást kívánok mindenkinek!

2010. február 21., vasárnap

Képek a szombati potluck-ról

Sok szép és finom nyers étel, ital, kellemes társaság, jó hangulat...
Most csak gyorsan pár fotó:


Zellersaláta

Gyümölcstorta

Avokádó krémmel töltött gomba


Céklasaláta


Hajdinás zöldség fasírt

2010. február 19., péntek

Rozmaringos karfiol



Az eredeti ötlet Russel James-től származik. Mint mindig, most is eltértem az eredeti recepttől, mert szerintem túl zsíros, túl tömény lett volna egy az egyben elkészíteni. Az eredetit megtalálod a séf blogján, a saját változat itt:

Szósz:
1/2 csésze kesudió
1 csésze csíráztatott hajdina
1/2 csésze (ez csak kábé, lehet több is) karfiol darabka (a karfiol felvágásakor "leesett" torzsa darabok)
1/2 csésze víz
2 teáskanál felvágott friss rozmaring
1 teáskanál felvágott friss metélőhagyma
1 evőkanál olivaolaj
1 evőkanál citromlé
1 kávéskanál méz (bizony!)
pici só (szójaszósz)
1 kanál fehér miso *

Zöldségek:
1 kisebb fej karfiol
1/2 piros színű paprika,
1/2 fej lilahagyma
pár csepp citromlé, só



A karfiolt egészen apró darabkákra vágjuk, a torzsa részeket beletesszük a turmixgépbe. A paprikát és a lilahagymát is felvágjuk, összekeverjük a karfiollal. Meglocsoljuk citromlével, picit megsózzuk, és félretesszük.

A szószhoz a hozzávalókat turmixgépben simára keverjük. Ha túl sűrű, kevés vizet még lehet hozzátenni. A szószt kóstoljátok, mert utána lehet ízesíteni. Elég intenzívnek kell lennie, hiszen a zöldségeken majd eloszlik, és nem fogod töménynek érezni.

Ezután már csak rá kell önteni a szószt a zöldségekre, és már készen is van. Meglepően finom. A tetejére szórj apróra vágott snidlinget, csírákat.


A rozmaring ilyenkor sem fagy el, ott virít a kertben, így a képen látható ágacska friss, üde... A nyers konyhában ritkán használom, de most ehhez az összeállításhoz remek lett.


* misot eredetileg nem tettem bele, és persze úgy is nagyon finom volt. Amikor másodszor készítettem, akkor akadt a kezembe, és a szósznak mindenképpen jót tett. Ha misot használsz, ne tegyél bele mézet, és talán kevesebb citromlé is kell.

2010. február 17., szerda

Diós alma




A múlt heti almás diós saláta utánérzése ez a diós-gyümölcsös édesség. Csak úgy délutáni nassolásra ajánlom vagy vendégek kényeztetésére. A dió-alma-méz édes-hármas bűvölete... nagyon mennek egymáshoz!

Hozzávalók:
1 csésze áztatott dió
2 evőkanál méz,
pár csepp citromlé

szép piros alma


A diót megőröljük, és összekeverjük a mézzel, pici citromlével. Teljesen pépesre kellene őrölni, de én most csak az aprítógépbe tettem, ezért maradt ilyen morzsás. Az ízén nem változtat.
Az almákat négyfelé vágjuk, magházukat kivesszük és beletöltjük a diós masszát.
A menta levél nem csak dísz, szerintem jól illik hozzá!

2010. február 15., hétfő

Meghívó a februári potluck-ra


Kedves Olvasóm!

Február 20-án szombaton délután 3 órakor nyers vegán összejövetelt tartunk! Ismét Évihez megyünk Budaőrsre, a címet mindenkinek megírom, aki jelentkezik.

A potluck szabályait már ismeritek, de ha nem, olvassátok el Urbán Vali honlapján - ITT -.

Szeretném, ha mindenki hozna magával tányért, evőeszközt, hogy a házigazdánknak ne legyen annyi munkája, miután elhagytuk a "terepet". Lesznek eldobható tányérok is, de védjük azzal a környezetünket, hogy nem termelünk annyi szemetet!

Kérlek benneteket, hogy az elkészített étel receptjét hozzátok magatokkal, vagy írjátok meg nekem a gitta@wisoft.hu e-mail címre. Tudjátok már, hogy az elkészült képekkel együtt összeszerkesztem egy dokumentumba, és minden résztvevőnek elküldöm. Így tanulhatunk egymástól a legkönnyebben.

Ha még sosem jártál ilyen potluck-on, és szeretnél eljönni, de nem tudod, hogy mit hozz, akkor hívj fel, megbeszéljük! 30-98-48-931

Mindenkit nagy szeretettel várunk!

2010. február 14., vasárnap

Valentin napi torta


Az első nyers tortám is Valentin napra készült, éppen egy évvel ezelőtt. Ahogy most visszanézem, szép is volt, finom is volt, de már nem készíteném el ugyanúgy, mint akkor. Sokkal kevesebb olajos magot használok már, figyelek arra, hogy az energia szükségletemet ne növényi zsírból, hanem gyümölcsökből fedezzem. (Hű, de tudományosan hangzott ez, de az igazság az, hogy jobban is érzem magam, ha nem eszem magam túl nehéz nyers ételekkel...)

Idén arra gondoltam, hogy készítek egy tortát kizárólag gyümölcsökből!

Hozzávalók:

6 db banán
1 doboz fagyasztott vegyes piros gyümölcs 30 dkg (eper, málna, szeder)
3 kanál szárított hajdina csíra
1 kanál utifűmag héj (psyllium husk)


1 evőkanál kókuszzsír
1 evőkanál karobpor
1 evőkanál méz (vagy más édesítőszer)

5 banánt (+1 a díszítéshez kell) a piros gyümölcsökkel (a díszítéshez ki kell venni a dobozból egy jó marék málnát, szebb darab szedret, epret...), a psyllium husk-kal és a hajdinával turmixgépben sima masszává keverjük. Szív alakú tortaformába öntjük, és 3 órára betesszük a fagyasztóba.
A gyümölcsökön kívül azért tettem bele a hajdinát és az utifűmag héjt, hogy szilárdabb legyen az állaga, amikor majd tálalom. Olyan puding-félét szerettem volna készíteni... (aszalt gyümölcsök is jók erre, de most nem akartam túl édesre sem... )

Tehát a massza csücsül a fagyasztóban, elkészítjük a csokikrémet: a kókuszzsírt simára keverjük a karobporral és a mézzel. Őrséget állítunk mellé, hogy a csipet csapat valamelyik tagjának eszébe ne jusson elfogyasztani, mielőtt a tortára kerül...



Ha a hűtőben összeállt a banán-puding, kiborítjuk egy szép tálra, a félrerakott gyümölccsel, mentalevéllel díszítjük. Rácsurgatjuk a csokoládét...
Kicsit lehet hagyni, hogy szobahőmérsékleten felmelegedjen, nem hiányzik senkinek egy jó kis torokgyulladás!
Tündéri kis családom... jól elmondtuk egymásnak, hogy Valentin nap van, és hogy mennyire szeretjük egymást, a gyerekek is megcsodálták a tortát, aztán pedig gyorsan megettük. Egy icipici sem maradt belőle!!! Igaz, hogy kanalaztuk, de ebből lehetett enni bátran, nem ülte meg senki gyomrát.

2010. február 12., péntek

Almás diós saláta


Nemrég együtt ebédeltem egy étteremben egy kedves kollégámmal, és meglepetésemre tudtam kedvemre enni... egy jó nagy adag salátát. Egyszerű volt és finom, éppen ezért megpróbáltam itthon is elkészíteni. (Neeem, az étterembe nem vittem fényképezőgépet, pedig sokszor eszembe jut ilyen helyeken, hogy megörökítsem gasztronómiai élményeimet :))

Hozzávalók:
Saláta... mondjuk egy fél fej
egy pici alma héjastul
pár szem dió (az eredeti gondolom natúr volt, én egy éjszakára beáztattam)
az eredetiben volt camambert sajt, itthon nem tettem bele... de ha eszel sajtot, ez illik hozzá
édes öntet: méz, citromlé, pici só, pici víz...

A saláta leveleket, a vékony szeletekre vágott almát és a diót szépen elrendezzük egy tálon és ráöntjük a salátaöntetet (nem mind!). Leírni tovább tartott, mint elkészíteni.

Az almához és a dióhoz különösen megy ez az édes öntet, semmilyen fűszer nem kellett hozzá, nem hiányzott.

ugye milyen szép?

Dió-alma-méz... ki ne hagyjátok!

2010. február 10., szerda

Hajdina kása málnával, szederrel


A gyümölcspizzából maradt egy fél doboz fagyasztott vegyes piros gyümölcs, ma reggel felhasználtam a reggelimhez. Nagyon ritkán használok fagyasztott gyümölcsöket, de ez most nagyon jól esett. Kicsit változatosabbá teszi a hétköznapi ételeket, ez most kifejezetten feldobta a napomat!

A szokásos reggeli (melegítő) hajdina kásámba tettem egy marék piros gyümölcsöt...

1,5 csésze csíráztatott hajdina (a hajdina csíráztatásról bővebben - ITT - olvashatsz)
1/2 banán + 1/2 banán
1 kisebb alma + 1 alma
1/2 csomag fagyasztott piros gyümölcs (málna, szeder, stb)
csipet fahéj
kevés víz

A hozzávalókat kevés vízzel simára turmixoljuk. Néhány szebb darab gyümölcsöt félreteszünk a díszítéshez, mert ez is fontos!



A +1/2 banánt és a +1 almát felkockázzuk, és néhány szem dióval, mazsolával együtt a kása tetejére halmozzuk.

Jól összekevertem, és pár percig állni hagytam (amíg a gyerekeknek is kitálaltam a reggelit...) Ennyi idő elég is volt, hogy a fagyasztott gyümölcsök felolvadjanak! A nyarat idézte kicsit, nagyon várom már...

2010. február 7., vasárnap

Kenderes saláta


V. Rita hozta ezt a finom salátát a legutóbbi potluckra. Szánom bánom, de akkor nem tudtam lefotózni, talán azért, mert olyan gyorsan elfogyott. Annyira finom volt, hogy a kapott recept alapján itthon elkészítettem, lefényképeztem, és így meg tudom osztani veletek.

Ahogy ez lenni szokott, az alapanyagok kicsit eltérnek, de így is nagyon finom lett. Ma ez volt az ebédem.

Kenderes saláta:

(nézzétek meg ezeket a ragyogó, élénk színeket, még a képről is lejön az "energia")

Saláta alap (eredeti):

2 répa
40 dkg csicsóka (ez az enyémből kimaradt, helyette egy fél uborka)
fél kápia paprika
½ lilahagyma

Öntet:
fél csésze 2 napig csíráztatott hajdina
1 csésze hántolt kendermag (fél órára beáztatva)
3 gerezd fokhagyma
só,
1 teásk. őrölt kömény
1 teásk. pirospaprika por
cayenne bors (nekem most ez is kimaradt)
kb. 1 evőkanál majoranna
1 evőkanálnyi kifacsart citromlé (nekem több kellett bele... )

A répát, csicsókát, hagymát aprító gépben összevágjuk. Az öntetet összeturmixoljuk és ráöntjük a zöldségekre, majd jól összekeverjük. (nem használtam fel az összes öntetet, csak kb. a felét! a kimaradt mennyiséget mártogatósnak használtam fel vacsorára)

Salátás tálba szedtem, és apróra vágott snidlinggel megszórtam.

2010. február 5., péntek

Gyümölcspizza

A sok sós, zöldséges pizza után itt van egy édes, gyümölcsös változat!
Hívhatnánk tortának is, de nem az. Az alapja a szokásos diós-datolyás-mézes-vaníliás massza. Ha van aszalód, és van kedved, ki lehet keményre szárítani, én most nem tettem (bár úgy indult).


Paradicsom helyett piros gyümölcsökből készítettem szószt, majd kesusajt, és sok sok szép és finom, fagyasztott és friss gyümölcs a tetejére.


Alap:
1/2 csésze áztatott dió
1/2 csésze kesudió
1/2 csésze csíráztatott hajdina
1 kanál méz
6 szem datolya
1 csipet só
1 pici vanília por

Gyümölcsszósz:
1/2 doboz vegyes piros fagyasztott gyümölcs (majd nyáron lehet frisset használni)
1 kanál méz
1/2 kanál psyllium husk

Kesusajt (ez nagyobb mennyiség, mint amennyi a pizzára kell, de kevesebbet nem érdemes csinálni. Ha több pizzát készítesz egyszerre, a kesusajt mennyiség maradhat ennyi)
1 csésze kesudió
1/2 citrom leve
1 kanál méz
kevés víz



Az alaphoz valókat konyhai robotgépbe tesszük, majd a masszából kerek lapot formázunk. A gyümölcsöket aprítógépben összekeverjük. Nem kell teljesen simára, maradjon kicsit darabos. Először nem akartam édesítőt beletenni, de nagyon savanyú volt így magában, ezért kell bele valamennyi... más ízesítőt nem!

A kesusajthoz mindent turmixgépbe teszünk, és simára keverjük. Ez egy nagyobb mennyiség, elég csak kisebb korongokat rápakolni a pizzára.


A végén sok sok gyümölccsel díszítjük, és azonnal tálaljuk.

Nekem egy kicsit zsíros lett az alapja, tegyél egy kicsit több hajdinát, és kevesebb diót bele.

2010. február 1., hétfő

A sóról


Először egy teljesen só-ellenes bejegyzést készültem írni. Már fogalmazódtak a mondatok: a só méreg, teljesen felesleges, és szükségtelen, ha tehetitek hagyjátok el, vagy helyettesítsétek szójaszósszal..., őrölt algával. Aztán ahogy jobban utána olvastam a témának, kiderültek számomra is érdekes dolgok, amiket úgy gondoltam, hogy megosztok veletek.

Egymással teljesen ellentmondó cikkekre bukkantam... az egyik szerint a NaCl, vagyis konyhasó tisztított formában történő használata káros, egészségromboló. Egy másik cikk egyenesen arra buzdít, hogy igyunk sós vizet, mert az az egészséges... hát ezen ki igazodik ki?

Az biztos, hogy a vérnyomásom rendbejöttéhez nagyban hozzájárult a sófogyasztásom majdnem nullára csökkentése. Egy-két kiló mínuszt is köszönhetek a só elhagyásának, hiszen a felesleges só a szervezetben visszatartja a vizet, és ha ez a só kiürül, a felesleges víz is eltávozik, és máris könnyebbek leszünk néhány kilóval.

De vajon valóban olyan ártalmas, és mérgező a só?

Attól függ, hogy pontosan milyen sóról beszélünk. Ha a finomított, tiszta NaCl-ra gondolunk, akkor az (abban a mennyiségben, ahogy a ma embere fogyasztja) valóban káros és kerülendő. Ha a természetben előforduló, 250 millió év alatt létrejött kristálysóra gondolunk, ami a natrium és a klór mellett még számos elemet tartalmaz szerves formában, tisztán, erre azt mondhatjuk, hogy nemhogy káros, de kifejezetten egészséges lehet a fogyasztása. Nem tudom, hogy ezt vajon a Himalája só forgalmazói írták-e, de találtam néhány jelzőt: "... energiaadó, kiegyenlítő, semleges és salaktalanító hatású..."

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a növényi étrend is tartalmaz természetes sókat. Ráadásul olyan formában, amit az emberi szervezet fel is tud dolgozni, vagyis szerves (kelát) kötésben. Ha tehát valaki csak nyers növényi étrenden él, és nem használ hozzáadott sót, akkor is el tudja látni a szervezetét a különféle ásványi anyagokkal, ráadásul a lehető legtermészetesebb formában.

Az tény, hogy az átlagember sokkal több sót fogyaszt, mint amennyit a szervezete gond nélkül fel tudna dolgozni. A vesék 24 óra alatt 5-7 gramm só kiválasztásával tudnak megbirkózni, ezzel szemben az átlagos fogyasztás napi 20-25 gramm. A kolbászevők, sok készételt, és gyorséttermi ételt fogyasztók még talán ennél is többet. A kutatások azt mutatják, hogy az egészséges emberek tudják még ezt is tolerálni (egy darabig), de aki már magas vérnyomásban szenved, vagy cukorbeteg, vagy más problémái is vannak, annak bizony oda kellene figyelnie a sófogyasztásra. Egy vizsgálat azt is kimutatta, hogy aki életében több sót fogyasztott, annak később, idős korában nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a magas vérnyomás és vele kapcsolatos betegségek. (ezzel szemben találtam olyan írást az interneten -ITT-, ahol arra mutatnak rá, hogy nagyobb bajt okoz a nátrium hiány, mint a túlzott nátrium bevitel, ami csak az arra érzékenyeknél okoz problémát, pl. magas vérnyomást.)

Több cikket is elolvastam most a témában, és kicsit megnyugodtam. Nem kell arra biztatnom senkit, hogy éljen teljesen sótlanul. A nátrium alapvető alkotó elemünk, a sejtjeink része, mozgásban tartja a testnedveinket, lehetővé teszi az izmaink működését, nélküle nem is tudnánk élni. A lényeg a mennyiségben van.

A BioChef oldalán az alábbi olvasható a kristálysóról: "...Ez a só csak arra vár, hogy a benne elraktározott energiát, biofoton-tartalmát víz hozzáadásával felszabadíthassa és átadhassa. Biofizikai szempontból megkülönböztetünk kősót és kristálysót. A magas fokú kristályszerkezettel rendelkező természetes kősókat nevezzük kristálysónak, fizikai és biofizikai szempontból egyedülálló és bizonyíthatóan teljességet mutató minőségi ismérveik alapján...." Azt ajánlom, olvassátok el a teljes cikket.

Más megközelítésben a Himalája sóról:

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal lapján ezt olvastam: 'Néhány éve a Himalája sóként, kristálysóként, őssóként, természetes sóként, Ájurvéda varázs sóként elnevezett termékek az osztrák piacon már hozzáférhetőek. E termékekre olyan jelölést tesznek, mint pl. "értékes ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag", "magas ... tartalom és kiegyensúlyozott ásványi anyag összetétel", "szervezetre jótékony hatású". Ezáltal a fogyasztóknak azt sugallják, hogy különleges sókról van szó, gazdag ásványi só- és nyomelem-tartalommal. Elvégzett vizsgálatok azonban ezeket az állításokat nem támasztják alá. E "csoda sók" ugyanis 95%-ban ugyanúgy NaCl-ot tartalmaznak, és csupán nyomokban találhatók bennük ásványi anyagok, akárcsak a normál étkezési sóknál. Kis mennyiségű fogyasztásuk következtében ezek a mennyiségek lényegesen nem járulnak hozzá a tápanyagellátáshoz. Többnyire nem is jódozzák ezeket a termékeket, vagyis kizárólagos fogyasztásuk akár jódhiányhoz is vezethet. Egyéb gyógyhatásuk természettudományos megközelítéssel szintén nem támasztható alá, áll az osztrák élelmiszer-ellenőrző hatóság, az AGES honlapján megjelent összefoglalóban.'

Engem zavar egy kicsit, hogy ebben a témában nem találtam semmi bizonyított, bizonyítható összefüggést a sófogyasztás és az egészség között. Egymással ellentétes vélemények, írások, hol az igazság?

És mint oly sok mindenben, most is hagyni kell, hogy a testünk vezessen, vagyis figyelni kell a jelzéseket. Jómagam akkor érzem jobban magam, ha egyáltalán nem használok az ételekhez semmilyen hozzáadott sót. A lelkemnek nem okoz gondot (van, aki azt írja, hogy a sótlan étrend depresszióhoz vezet...), és a közérzetem is jobb.

De azt is el tudom fogadni, kedves Olvasóm, ha ez nálad másképp működik!

Szeretném, ha ez a bejegyzés egy vitaindító lenne, és elmondanátok a saját véleményeteket a sóról, a hozzá fűződő viszonyról, érzésekről, megszokásról. Esetleg valaki tudna még tudományos magyarázattal szolgálni akár pro akár kontra a témában... megköszönném.