Egy nagyon finom hajdina krékert sikerült készítenem, megosztom most veletek. Azok kedvéért kisérleteztem ki, akik nem szeretik a lenmag ízét, illatát. Ez a hajdinás-zöldséges ropogós önmagában is finom, de alapja lehet bármilyen szósszal, zöldséggel, csírákkal tálalt főételnek is!
Hozzávalók 1 tálcához:
1 kisebb cukkíni (héjastul)
½ lilahagyma
1 pici alma
3 darab fél aszalt paradicsom,
½ sárgarépa
1 kanál oliva olaj
pár levélke petrezselyem, bazsalikom
ízesítés tetszés szerint, én most egy borsos fűszerkeveréket használtam, ettől még egy kicsit csípós-pikáns is lett.
pici só,
1,5 csésze csíráztatott hajdina
2 evőkanál nyers hántolt kendermag
A zöldségeket morzsásra aprítottam, nem a turmixgéppel, hanem a konyhai robotgéppel. A hajdinát jól lemostam, lecsepegtettem, és hozzákevertem a zöldségmasszához. Pulse funkcióval, épp csak megtörtek a szemek. 1-2 evőkanál hajdina csírát még ezután is tettem bele, hogy azok egészben maradjanak.
A legvégén tettem bele a kendermagot, és az olajat is. Ízesítettem, jól átkevertem kézzel, és már kentem is rá az aszalógép tálcájára. 4-5 órát aszaltam az egyik oldalán, és 10 órát megfordítás után. Teljesen ki kell szárítani, így lesz jó ropogós.
Így nézett ki aszalás előtt:
Jól látszanak a képen a hajdina és a kendermag szemcsék, valamint a különböző színű zöldségek.
Ezt a hajdina kenyeret nem nagyon lehet szeletelni, mert morzsálódik. Ezért nem picikre vágtam, mint a krékereket, hanem négyfelé, és eltettem a hűtőbe későbbi felhasználásra.
Emlékeztek még, hogy a hajdinát miért kell rendszeresen fogyasztani? Magas vérnyomás, székrekedés, Candida és májbetegségek esetén különösen javasolt. Most újra rátaláltam a Wikipédián, bemásolom ide a lényeget:
A hajdina jellemző tápanyaga a többi gabonaféléhez hasonlóan a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.
Vitamintartalmát tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek például egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták.
Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés (obstipatio) étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (például vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.
A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is. Mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták, melyek kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnának. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina.
Úgy tűnik, hogy a krónikus májbetegségekben, a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak, mint például a metionin fogyasztása is jótékony hatású. Ennélfogva magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.
7 megjegyzés:
Gitta nagyon szeretlek ezért a krékerért... Bárcsak ki is tudnám próbálni :(
Gitta drága, nagyon szeretlek ezért a krékerért. Annyira kipróbálnám!!! Kendermagért meg szeretnék jelentkezni, mert komoly hiány állt be a kamrámban :))
Cat, nagyon drága vagy, gyere el a következő potluck-ra, ott megkóstolhatod a krékert is, és viszek kendermagot is!
(vagy írj nekem e-mailt, és megbeszéljük... gitta@wisoft.hu)
Kedves Gitta!
Én elkészítettem ezt a krékert, és hajdinacsíra lisztet is, de aszalásközben megsavanyodott mindkettő.Amikor csíramálét készítünk, akkor is nagyon kell vigyázni, és szinte tárolhatatlan a csírának a leve, olyan hamar buggyan. Nagyon sajnáltam kidobni, és a lisztet is szeretném használni, Mi lehet a gond?
Nem húztam az időt, azonnal ment az aszalóba mindkét alkalommal, de ott egy idő után már éreztem a savanykás illatot.
Kedves Batyumama!
Több oka is lehet annak, hogy megsavanyodik a hajdina csíra.
- a hajdina minősége (a nem bio hajdina nekem is sokszor tönkrement aszalás közben, azóta csak biót használok)
- a massza ne legyen túl nedves
- és az elején lehet magasabb hőmérsékleten aszalni, hogy minél hamarabb eltávozzon a nedvesség.
Minél gyorsabban lezajlik a szárítás, annál kevésbé valószínű, hogy megromlik a hajdina.
Még egy tipp: először aszald meg a hajdinát, és utána használd fel. Magában gyorsan kiszárad, és utána sem lesz vele gond.
Sok szerencsét, és ha van még gondod, írj ide: gitta@nyersetelakademia.hu
Kedves Gitta!
Szeretném segítségedet kérni. 23 éves srác vagyok és lassan egy hónapja vagyok nyers vegán étrendű véglegesen. Mivel kezdő vagyok a receptekben és a lehetőségek elsajátításában, érdeklődnék, mit lehet kihozni az alábbi alapanyagokból, illetve ha kell még hozzá valami az sem baj: banán, alma, édesburgonya, cukkini, dió, mogyoró, fokhagyma, vöröshagyma, lila hagyma, méz, olívaolaj. Esetleg kenyér készíthető batátával?
Kedves EXX!
igen sokféle étel készíthető a megadott alapanyagokból. Turmixolva leves, aprítva főétel. Igen, a kenyérbe is lehet batátát tenni, nagyon finom.
Recepteket így nem tudok küldeni, vagy nézz szét a blogon, vagy keress meg levélben: gitta@nyersetelakademia.hu
üdv: Gitta
Megjegyzés küldése