2009. szeptember 27., vasárnap

Mustáros kendermag majonéz

Majonézt bármilyen olajos magból tudsz készíteni. Turmixgéppel vízzel simára kevered, és ízesíted. Az ízesítés nagyon fontos, legyen elég édes, sós, savanyú...



Hozzávalók:
1 csésze kendermag
1 csésze tiszta víz
1 teáskanál méz vagy agavé szirup, vagy ennek megfelelő édesítőszer
1/2 citrom frissen facsart leve
1 csipet só, vagy egy teáskanál szójaszósz
1 teáskanál fehér mustármag por
pici őrölt fekete bors (ha bírod, én nagyon...)
vagy pici chillipor (ha bírod, én nagyon...)

Mindent bele a turmixgépbe. Kóstolni kell, mert lehet, hogy a te csészéd kisebb vagy nagyobb, mint az enyém, és az ízesítőkből ennek megfelelően lehet, hogy több kell. Használd bátran a citromot, édesítőt, akkor lesz finom, ha elég édes, elég savanyú elég sós és kicsit csípős. A fehér mustárport nemrég fedeztem fel, egész különleges ízt ad a majonéznek. Ki is hagyhatod, akkor lehet, hogy több citromlé és édesítőszer kell bele.

Azért kell intenzívre ízesíteni, mert ezt a szószt sosem fogod magában enni, mindig valamilyen zöldségre, salátára, krékerre teszed. Ezért kell, hogy pici mennyiségben is érezni lehessen az ízét, felhívja magára a figyelmet!

Készítheted bármilyen olajos magból, finom és kipróbált dolog napraforgóból, kesudióból. Ez most azért készült kendermagból, mert nagyon sok jó tulajdonsága van, olvasd csak el:

Kendermag (kimásolva a www.natursziget.com oldalról)
A kendermag 20-25% fehérjét, 20-30% szénhidrátot és 35% élelmi rostot tartalmaz, az utóbbiak közül 32% vízben oldhatatlan. Emellett sokféle ásványi anyag megtalálható benne, így a kálium, a kalcium, a magnézium, a foszfor, a kén, a vas és a cink. A benne lévő fehérjék nyolcféle esszenciális aminosavat tartalmaznak, ráadásul az ember számára legmegfelelőbb arányban. A növényi fehérjeforrások közül csupán a szójabab előzi meg a teljes fehérjetartalom tekintetében, az utóbbi azonban sok embernél emésztési zavarokat okoz, míg a kendermag fehérjét könnyű megemészteni.

Bőségesen tartalmaz esszenciális zsírsavakat: eikoza-pentánsavat (EPA), dokoza-hexánsavat (DHA), valamint gamma-linolénsavat (GLA). A kendermagból préselt olaj az ómega-3 és az ómega-6 esszenciális zsírsavakat az ideális 3:1 arányban tartalmazza. Ideális tápanyagként a kendermag alkalmas a hiányállapotok megszüntetésére, a szervezet táplálására. Hasznos fogyókúrázóknak is, mert a gyomor falát különleges olajréteggel vonja be, így jelentősen csökkenti az éhségérzetet. Alkalmazásával úgy lehet fogyni, hogy közben szervezetünk semmilyen szükséges tápanyagban nem szenved hiányt.

Mivel gazdag rostokban, hatékony vastagbéltisztító, emellett kiválóan használható székrekedés, valamint aranyér esetén. Kiváló esszenciális zsírsav forrásként jól alkalmazható minden olyan degeneratív megbetegedésben, amelyben az oxigén hiánya jellemző. Segítségével a létfontosságú szervek és szövetek több oxigénhez jutnak. Ezért hasznos lehet szív- és érrendszeri betegségekben, továbbá cukorbetegség, sclerosis multiplex (SM), az immunrendszer csökkent működése, ízületi gyulladás és fájdalmak, lassú sebgyógyulás, a belső elválasztású mirigyek működési rendellenességei és a férfi nemzőképesség csökkenése esetén. Javítja a vér koleszterinszintjét, a bőr egészségét, segíti az egészséges haj és körmök növekedését.

6 megjegyzés:

siccike írta...

Én azon gondolkodtam a minap, hogy gabonapelyheket vajon miért nem használ a nyers konyha? Biztosan van oka, de bevallom máshol még nem néztem utána...
Mert ugye alapvetően a gabonák és pelyheik is nyersek lennének. Vagy nem?

Gitta írta...

Siccike, én nem is tudom. Nagyon ritkán látok külföldi oldalakon néhány receptben hozzávalóként, de megmondom őszintén én tényleg nem használok gabonapelyheket. Talán azért, mert nem szeretem...
Igen, úgy gondolom, hogy a gabona pelyhek nyersek, mégsem hiszem, hogy nagy mennyiségben egészséges lenne gabonákat fogyasztani.
Dr. Graham erről így nyilatkozik az ő 10 pontjában: http://vibrantegeszseg.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=230133
És bár nem értek egyet 100%-ban minden betűjével, azért lehet valami igaza!

siccike írta...

NA, azért is kérdeztem, mert most rendeltem egy német gabonareggelis könyvet, amiben nem főzik, hanem csak éjszakára áztatják a gabonapelyheket és nyersként tüntetik fel őket. Viszont én sem igazán látok a nyers receptekben amúgy pelyheket. Án amúgy nagyon szeretem a gabonákat.:-)

Gitta írta...

Siccike, én évekig ettem reggelire beáztatott gabonapelyhekkel készített műzlit, gyümölcsökkel, magokkal, gyümölcslével. Aztán először elhagytam a magokat, majd a gabonapelyheket is, és maradt a gyümölcslé és a friss gyümölcs.
Van egy édes energia szelet, egyfajta nyers sütemény, amihez zabpelyhet kell használni, majd előveszem, kipróbálom, és ha ehető, akkor felteszem ide is!

siccike írta...

OK, köszi!:-)

Adorján Éva írta...

siccike! a gabonák állítóleg hőkezelés nélkül elég rosszul emészthetőek (illetve már nem emlékszem pontosan, de olyan anyagokat tartalmaznak, amik az áztatás során nem bomlanak le, és ezért nagyon nem ajánlják őket nyersen) talán a nyers konyha is ezért nem használja őket. csízáztatva viszont mér más a helyzet, de azt sem szokták túlzásba vinni.. (óriási tápenyagbombák, ami jó is, de azért vigyázni is kell vele.. illetve én mindig arra gondolok, vajon elődeink leginkább mit ehettek.. csírákat biztosan nem negy mennyiségben)