2009. január 12., hétfő

Nyers kenyerek, krékerek


A nyers étkezés egyik alappillére a nyers kenyér, vagy kréker. Nevezhetjük sós keksznek, de igazán jó, egyedi szó nincs rá. (javaslom a "lapos ropogós"-t)

A nyers kenyér zöldségekből, olajos magokból készül, nem sütjük, hanem 41 fokon szárítjuk, aszaljuk. Ha a nedvességét teljesen elveszíti, akkor ropogós, roppanós keksz-szerű vékony lapot kapunk. Ha kicsit vastagabbra nyújtjuk, és nem szárítjuk ki teljesen, akkor hajlékony, puha állagú lesz, ezt inkább kenyérnek szokták hívni. A kenyérnél ki lehet használni a hajlékonyságot, és mindenféle zöldséggel meg lehet tölteni, bebugyolálni, feltekerni, kinek mihez van kedve.

Mindkét változat kiváló alapja lehet egy nyers szendvicsnek, nyers majonézt, zöldségpürét lehet rákenni, uborkát, paprikát rákarikázni. A kréker teához, gyümölcsléhez, de csak úgy magában (chips helyett) is remek ropogtatnivaló. Készíthetünk különféle magszószokat, ebbe mártogatva is kitűnő csemege.

Ha nem kap nedvességet, akár hetekig, hónapokig is eláll, minden vegyi anyag és tartósítószer nélkül. Férjem nem nyersevő, de nagyon szereti. Főleg azokat a változatokat, ahol kevesebb a mag, és több a zöldség, és vékonyra, roppanósra készítem. A kenyér a nedvessége miatt kicsit kényesebb, hűtőben 1-2 hétig áll el. Ha nem megfelelően tároljuk, akkor sem "megromlik", hanem az enzimek elkezdik emészteni, átalakítani a benne található élő anyagokat, és csak az íze lesz egy kicsit "érettebb".
Ezen a képen ötféle kréker látható, ezek vannak most itthon: szezámmagos, hajdinás, avokádós-fokhagymás, lenmagos kenyérke, és középen: hajdinás-paprikás kréker darabka.

Kislányomnak van két lisztérzékeny osztálytársa, ők kifejezetten örülnek, amikor hozzánk jönnek, tudnak finomat enni, mert ezt ők is fogyaszthatják.

Egy dolgot még meg szeretnék említeni: ha krékert eszünk, sose felejtkezzünk meg a bőséges folyadék bevitelről, hiszen a kréker egy folyadéktartalmától teljesen megfosztott nyers étel, "étel koncentrátum". Sok nyersevő állítja, hogy éppen ezért, mert nem természetes formában tartalmazza az aszalvány az eredeti zöldségeket, nem is egészséges. Ezt én nem állítanám, azt viszont igen, hogy megfelelő mennyiségű tiszta víz fogyasztása esetén semmilyen problémát nem okoz, sőt változatossá, élvezetessé teszi a nyers étkezést.

Egy lenmagos kenyér receptet már leírtam itt. Ezt a kenyeret érdemes úgy készíteni, hogy a felét kivesszük még hajlékonyan, a másik felét pedig teljesen megszárítjuk krékernek. Mindkét változatban nagyon jó. Én régebben sosem tudtam megvárni, míg teljesen megszárad, elfogyott már korábban.

Íme két másik recept, egy sárgarépás kréker és egy hajdina kenyér:

Sárgarépás kréker:
3 szál közepes sárgarépa
fél fej lilahagyma
2 zellerszár (vagy egy kisebb zellergumó)
2 csésze őrölt lenmag (1-2 órára beáztatva)
csipet só (ízlés szerint)
1 teáskanál tetszőleges zöld fűszer keverék

Legelőször a lenmagot megőröljük kávé darálón, és kicsit több vizet öntünk rá, mint amennyi ellepi. Jól elkeverjük, nyúlós, összeálló masszát kell kapjunk. Lehet használni a hagyományos barna lenmagot, de én jobban szeretem a világosabb fajtát, a sárga lenmagot. Az íze, illata is sokkal finomabb, keresd a boltokban!
A zöldségeket megpucoljuk, feldaraboljuk, és aprítógépben morzsásra dolgozzuk. Összekeverjük az áztatott lenmaggal, ízesítjük.

Ha van otthon mediterrán vagy provanszi fűszerkeveréked, bátran használhatod. Ha nincs, akkor keverj össze bármit tetszésed szerint: szárított bazsalikom, kakukkfű, rozmaring, stb. A mennyiséggel vigyázz, túl sok nagyon elviszi a kréker ízét, kevesebb pedig íztelenné teszi (sót használj!). Meg lehet kóstolni még aszalás előtt, és lehet korrigálni. Az íze alapvetően nem fog változni. Ha aszalás előtt finom, akkor a végtermék is finom lesz!

Szóval lett egy tésztaszerű masszánk, ezt kb 3-4 mm-es rétegben szét kellene teríteni egy nagy tepsiben. Akinek aszalógépe van, annak könnyű a dolga, tapadásmentes teflex lapra teszi, és aszalja 4-5 órát. Ezután meg kell fordítani, és még 4-5 órát kell szárítani, vagy addig, amíg teljesen kész nem lesz.

Aszalógép nélkül sem kell kétségbe esni, én több, mint 1 évig készítettem krékereket sütőben, radiátoron, napon szárítva. A tepsibe tegyél sütőpapírt, vagy teflon sütőlapot. A sütő hőfokát úgy állítsd be, hogy amikor a kezeddel ellenőrzöd, ne legyen forró, csak meleg. Én egy lázas gyerek homlokához tudnám hasonlítani, az olyan 39-40 fok. A sütő ajtaját hagyd ujjnyira nyitva, hogy a pára el tudjon távozni. Legjobb a légkeveréses sütő.

A másik megoldás, hogy egy kályhára vagy radiátorra teszed, és hagyod, hogy ott száradjon. Ha most nem tél lenne, hanem nyár, akkor arra biztatnálak, hogy tedd ki a napra. De most ezt nem teszem, bár lehet, hogy még nyáron is fogja valaki ezt olvasni :).

Ez leírva olyan hosszadalmasnak, bonyolultnak tűnik, de a valóságban nem az. A lényeg, hogy addig kell szárítani, amíg a teteje nem lesz sehol sem ragadós, ekkor meg kell fordítani, hogy a másik oldala is megszáradjon. Csinos kis négyzetekre kell vágni, még olyankor, amikor valamennyire puha. Később már csak törik.
Bal oldalon a sárgarépás, jobb oldalon a lenmagos kenyérke (amin a napraforgó mag látszik)

Hajdina kenyér:

2 csésze csíráztatott hajdina
1 evőkanál oliva olaj
2 evőkanál szárított paradicsom
1 cukkíni
1 alma
1 fej vöröshagyma
1 kis csokor petrezselyem
½ - 1 csésze őrölt lenmag
só, mediterrán fűszerek

A hajdinát 2 napig csíráztatjuk, a szárított paradicsomot pedig 1-2 órára beáztatjuk. A lenmag kivételével minden hozzávalót (tisztítás, pucolás, darabolás után) beleteszünk az aprítógépbe, és sűrű masszává dolgozzuk.
Ha nagyon morzsolódna, akkor pici vizet tehetünk bele. Ennek teljesen sima, tésztaszerű cuccnak kell lenni. (Az aszalt paradicsom alkothat kis szigeteket, de az nem baj. Az úgy finom benne)
Kiöntjük egy tálba, és hozzáadjuk az őrölt lenmagot. Jól eldolgozzuk, lehetőleg kézzel.
Fél cm-es rétegben terítjük szét a tepsiben, vagy tálcán, és 3-4 órát aszaljuk. Megfordítás után figyeljük, nehogy teljesen kiszáradjon. Ez rugalmas, puha marad, lehet vágni ollóval, salátát lehet belecsomagolni, mint egy pitába, két lap közé salátát, zöldséget lehet tenni, mint egy szendvicsben így, csíkokra lehet vágni, mint itt a legalsó képen , és még vannak ötleteim.

Kedves Olvasóm, remélem kedvet kaptál, és hozzáfogsz te is krékert, "lapos ropogóst" készíteni. Nekem az első pár tepsi nagyon nem sikerült, és nem volt kihez forduljak, tudom, hogy van ez. Kérlek számolj be nekem a tapasztalataidról, és ha van kérdésed, írd meg nekem bátran, szívesen segítek.

Hajdina kenyér:

14 megjegyzés:

Bog írta...

Szia Gitta!

Hát te aztán mesteri szintre emelted a nyers kenyérkéket! :) Gratula. Most már muszáj lesz valamelyiket kipróbálnom.

Bogi (és Gabó a háttérből, meg Dorka is csipog) :)

Gitta írta...

Szia Bogi!
Köszönöm, annál is inkább, mert az első igazán jól sikerült darabot tőled tanultam. Azóta rengeteget kisérleteztem, és most is van itthon vagy 6-7 fajta.

szerika írta...

Kedves Gitta!
Ezeket én is kipróbálom az biztos

Gitta írta...

Szia Erika!
Sok sikert kívánok, írd majd meg, hogy sikerült!
Gitta

Szilvi írta...

Szia Gitta!

Tökélyre fejlesztetted a kréker készítést :-)

Vettem szilikon sütőlapot, azon szárítom a kenyérkéimet, egyáltalán nem tapadnak oda.

puszi

Szilvi

Gitta írta...

Köszi Szilvi!
Igen, mostanában egyre gyakrabban készítek krékert, kenyeret, mert már nem csak én eszem, hanem Anti és Nóra is. Sőt Nóra gyakran ezt viszi uzsira az iskolába, és képzeld, az osztálytársai is kóstolják, szeretik.
puszi, Gitta

Hannoka írta...

Szia Gitta!
En is gyakran keszitek krekert az aszalogepben, s öt mi több 6-7 fele van mindig otthon. A gond, hogy a vegek kicsit kunkorodnak. Negyorai aszalas utan megforditom es a masik felidöben/2 ora/ vagom olloval.
Vajjon mert van ez?
Hannoka

Gitta írta...

Hannoka! Miért kunkorodik a kréker széle? Azt nem tudom. A nagy tálca szélén lévő kunkorodásokat le szoktam vágni, és külön tányérra teszem. Ez a hosszúkás, vékony, ropogós kréker-szél nálunk a ropi.
A már felvágott kréker széle nekem már nem kunkorodik, mert csak akkor vágom fel, amikor mát elég száraz. Próbáld ki, hogy tovább vársz, mielőtt felvágod.
Egyébként nálunk is többféle kréker van itthon folyamatosan, mert mielőtt elfogy, mindig készítek újat.

Adrienn írta...

Szia Gitta!
Szerinted érdemes próbálkozni a lenmag helyettesítésével (pl szezámmaggal) , vagy az nem elég mézgás? Különben a receptek szuer jók, csak a kisfiam sajnos nem eheti a lenmagot. ( glutént sem)
Adri

Gitta írta...

Adrienn, itt a blogon hajdina ropogós néven van fent olyan kenyérke, amiben nincs lenmag. A szezámmag kicsit kesernyés, azzal nem érdemes helyettesíteni a lenmagot. A hajdina sem tartalmaz glutént, érdemes kipróbálni. Azon kívül nagyon finom édes kása készíthető belőle, a gyerekek nagyon szeretik. Pástétomnak is kiváló, tetszés szerint lehet fűszerezni.

Szelei Iringó, Virág írta...

Gitta, hol veszed a csiraztathato hajdinát? Amit gyogynovenyboltban vehetnek, arra azt mondjak, hogy erre nem alkalmas, csak fozesre...

Gitta írta...

Kedves Virág, csíráztatható hajdinát a Nyersétel Akadémián tudsz vásárolni, gyere el a XIII. Tátra utca 11-be. Ha nem tudsz jönni, akkor írd meg a címed nekem: gitta@wisoft.hu, és elküldöm neked postán.

Gabriella Hegedűs írta...

Kedves Gitta! Új vagyok a nyers ételek területén, de nagy lelkesedéssel kezdtem bele és a blogod nagy segítséget jelent. Nagyon szépen köszönöm a nagyszerű recepteket, részletes leírásokat! Az lenne a kérdésem, a krékerekkel kapcsolatban, hogy Te hogyan tárolod őket, hogy másnap, harmadnap is ropogósak maradjanak és ne "ereszkedjenek" meg?

Gitta írta...

Kedves Gabriella, örülök a lelkesedésednek :)
A krékereket jól zárható műanyag tároló dobozban tartom, és csak 1-2 hét után punnyadnak vissza.
De még ekkor sincs vész, vissza kell tenni egy kicsit az aszalóba, 20-30 perc alatt ismét ropogósak lesznek :)