5 óra alvás után az óracsörgés előtt ébredtem, frissen, mint tegnap.
Búzafűlé, majd egy órával később tiszta víz.
Bár ez annyira nem is érdekes, hogy mit ittam egész nap, lényeg az, hogy hogyan is éreztem magam. Mivel jól telt a nap, izgalmasan és tartalmasan, semmi jelentősége nem volt annak, hogy éppen böjtölök.
Az előző bejegyzésben már írtam, hogy ez egy társas böjt, Csaba otthon a lányával tudja megosztani a tapasztalatokat, a munkahelyén pedig velem. Kérdésemre, hogy "hogy vagy?" "most már jól" volt a válasz, el is árulta, hogy miért. Éjjel nem tudott aludni az éhségtől. Nem érezte magát valami fényesen. Szerencsére túljutott már ezen a holtponton, és ma már mosolyogva mesélte mindezt.
Délután nálam is volt egy mélypont, borzasztó fáradtság lett úrrá rajtam, le kellett feküdnöm egy órát pihenni. Aludni nem tudtam, mert Kata lánykám először ragasztót szeretett volna kérni, hogy összeragassza a papírbabáját, azután pedig olló kellett neki, hogy vágjon egy másikat. Mire újra elszenderedtem, akkor pedig a kiabálást hallottam a WC-ről: "Anya törölheted, kész vagyok!"
1 óra pihi után már ugyanolyan friss voltam, mint máskor, éjfélig fent voltam!
4. nap
Semmi nem változott. Iszom.
Könnyűnek érzem magam, néha úgy érzem, mintha lebegnék.
Azt vettem észre, hogy sokkal érzékenyebb vagyok, inkább az érzelmeim irányítanak, eszem meg csak figyel a háttérből.
Csaba ennyit írt nekem: "Jól vagyok kösz, semmi kaját nem vennék magamhoz, és egyenesben vagyok. (egyenesebben, mint voltam...)."
Hát hajrá, nagyon drukkolok neki, szeretném, ha nem sokkos, hanem kellemes élmény maradna neki ez a kis kiruccanás a böjtölés világába.
"... a lényeg valahol tényleg a könnyedség-érzésben van. A fogyókúrával szemben itt nincs "meg"-éheztetve a szervezet; ami kell neki, megkapja az előírt levekben.
A tisztítás mellékhatásaként a belső szervek közötti kötőszövet mérete is csökkent, mégpedig nem-kis mértékben (a kemény-has körfogata). Ez nem éheztetés, nem fogyókúra, hanem a szervezet átállítása egy másik üzemmódra, amikor nem a disznóhúsból bontja le a fehérjét, hogy emberi fehérjét építsen nem kis munkával; amikor nem az a dolga, hogy szétszedje a toxikus anyagokat (és amit nem sikerült, azt tolja be a sejtekbe), etc, hanem amikor az a dolga, hogy a betett anyagból csak az ellátást biztosítsa. Ilyenkor több ERŐ marad a szervezetben a jó-kedvre, Családra, haverokra."
És bár jeleztem neki, hogy a cigarettát a böjt előrehaladtával kevésbé fogja kívánni, ezt az első napokban nem nagyon érezte. Ma viszont azzal fogadott délután 1-kor, hogy ma még csak 3 szálat szívott el, mert nem kívánja. Hát ez az! Kitaláljuk a "szokjon le a dohányzásról tisztítókúrával" mozgalmat!
Ennyit mára, szép álmokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése