2011. október 28., péntek

Nincs tévénk

Tudom, ez egy gasztro blog, mégis kell írnom kicsit a családomról. A családi blog írására már nincs erőm, ezért ide kell feltennem ezeket a fotókat a gyerekekről.
Már több, mint egy éve nincs tévénk. Pontosabban tévé van, csak előfizetés, vagyis adás nincs. Filmeket tudunk nézni, választék van bőven, régiek, újak, gyerekfilmek, sorozatok, stb. Az benne a jó, hogy mi választhatjuk ki a filmet is, és azt is, hogy mikor nézzük meg.
Azt vettem észre, hogy amióta nem ülnek a gyerekek a különböző tévé csatornák által sugárzott műsorok előtt, azóta JÁTSZANAK!! Megnéznek egy filmet, és utána játszanak. Előkerülnek régi játékok, építenek, kártyáznak, társasjátékoznak. Peti könyveket nézeget, folyton kérdez. Kata pedig elkezdett egyedül írni. Gyurmáznak, rajzolnak, festenek, gyógyítják egymást, vicceket mesélnek, és még sorolhatnám.

Nagyon nagy öröm ezt látni, hogy fejlődnek, és az életüket nem egy-egy műsor időbeosztása határozza meg.

A kicsiknek (6 és 8) egyáltalán nem hiányzik. Nóra (14) az elején még tiltakozott és könyörgött, hogy ő semmi mást nem kér karácsonyra, csak egy tévét... de mára már ő is megszokta, hogy nincs Xfaktor. És látja, hogy ki lehet bírni. Az iskolában pedig mondja büszkén, hogy tévézés helyett sokkal értelmesebb dolgokkal is el lehet tölteni az időt.
Most is megy valami film a szobában, de kihallatszik a hangos kacagás, mert igaziból játszanak, a filmre oda sem figyelnek.

Nekem akkor sem volt időm tévét nézni, amikor még volt, úgyhogy az én életemre semmilyen negatív hatással nincs az adás megvonása. Sőt, én még egy filmet sem tudok végignézni, mert mindig eszembe jut valami, amit meg kellene csinálni. Igazából sajnálom rá az időt.

Sok meghitt pillanatot fotóztam le, ezek közül csak egy párat teszek fel.
(ebből is látszik, hogy én is ember vagyok, és nem csak az élőételes programok és a nyers ételek játszanak)

Peti épp repülőt épít

Nóra pedig 3Dpuzzle-t rak össze
gyurmázás
Egyetek minél több zöldséget és gyümölcsöt, lehetőleg nyersen!

7 megjegyzés:

Dulmina írta...

Nálunk is leginkább csak porfogásra van a tévé :) Igazából már évek óta nem bírom 10-15 percnél tovább nézni, mert nem köt le. Vagy egyszerűen elalszom előtte, vagy teszek-veszek, és egyszer csak azt veszem észre, hogy szól ugyan a tévé, de csak háttérzaj, fogalmam sincs, mi megy benne. Nélküle sem érek rá unatkozni.

Sütő Mónika írta...

Nálunk is ez van, nem tévézünk, persze Emma nézhet meséket, de csak azokat amiket mi közösen választottunk. Így megkíméljük magunkat sok felesleges információtól, reklámtól..., ha van időm, fogok egy könyvet és olvasok. Emma is esténként választ egy mesét, amit elolvasok neki, aztán imádkozunk, majd szeretgetés és alvás. Bízom benne, hogy ő is szívesebben vesz kezébe könyvet, mint távirányítót, ha nagy lesz... :)

Szamóca írta...

Nálunk sincs tv, de nem is volt sosem és sem a férjem, sem én nem hiányoljuk.
Ismerőseink közül sokan mondják, hogy majd ha lesz gyerekünk, akkor tv-nk is, mert úgy a legkönnyebb lekötni a gyereket, de ezt nem hiszem. A gyerekek kreatívak és mindennel tudnak játszani, ha nincsenek odaültetve a vibráló fénydoboz elé, úgyhogy örültem a bejegyzésednek. ;-)

Gitta írta...

A gyerekekre kifejezetten rossz hatással van a tévé. Pontosabban nem a tévével van baj, hanem a "túl sok tévével"!
Ellustulnak, csökken a kezdeményezőképességük, kreativitásuk. Hogy néznek mindent, ami jön, és van sok dolog, ami még nem nekik való, mégis látják.
Mi felnőttek már tudunk válogatni, és bizonyos dolgokat tudunk a helyükön kezelni. Mi ismerjük a távirányítón a "KIKAPCS" gombot is, a gyerekek még nem. Jó lenne néha természetfilmeket nézni a Discovery-n vagy más hasonló csatornán. De még 10 év kábé... és lesz az is.
Észrevettem azt is, hogy játék közben hozzájuk lehet szólni, lehet beszélgetni. De próbáltál már kommunikálni egy tévét néző gyerekkel (vagy felnőttel, mindegy)? Nem lehet. mert annyira rá van kattanva a műsorra, hogy ki ne hagyjon akár egy másodpercet is...
A játékban van sikerélménye, felépített egy tornyot, vagy összerakott valami szépet. A folyamatos tévézéstől pedig csak leépülnek szegények agyilag.
A másik rossz szokás az evés - tévézés közben. de ezt nem is folytatom...

SzászErika írta...

Annyira szeretem a személyes bejegyzéseket, sokkal emberibb lesz minden blog így szerintem!!! A gyerekeid gyönyörűek, Norkát láttam már élőben a két kicsit még nem. Látszik az önfeledt elmélyült játék az arcukon ::))

Gitta írta...

Erika, köszönöm!
Igazából nagyon büszke vagyok a gyerekeimre, szépek és okosak (én meg szerény vagyok).
Igyekszem az élet-szeretetem és a pozitív élet-szemléletem átadni nekik, minél boldogabbak legyenek.

Szabó Gábor írta...

Érdekes, hogy egyre nagyobb divat kidobni a TV-t! :) Amit egyébként üdvözlök és sok esetben helyettesít a számítógép is, hisz célzottan lehet információkhoz, filmekhez jutni.
Persze van pár kényelmetlensége a TV nélküliségnek, de az el nem pocsékolt idő aranyat ér. :)