Csupa íz és zamat... kicsit erősebb fűszerezésű, tömör íz a diógolyó, hozzá pedig egy friss, gyümölcsös, nagyon könnyű saláta. Jól kiegészítik egymást, biztosan jóllaksz vele :)
Most az egyik lehetséges változatot írom le, a variációkat tessék hozzágondolni, és kipróbálni.
Hozzávalók 10 adaghoz:
20 dkg dió,
40 dkg napraforgómag,
15 dkg kápia paprika,
2-3 gerezd fokhagyma,
só
20 dkg vegyes zöldség apró kockákra vágva (lilahagyma, kápia paprika, reszelt répa vegyesen)
A dió és a napraforgó mag is előkészítést igényel. Mindkettőt előzőleg beáztattuk tiszta vízbe, és itt ázott legalább 12 órán keresztül. Ezalatt jól kiáztak az enzimgátló anyagok, az enzimek feléledtek, beindultak a csírázási folyamatok, megnövekedett az enzimatikus tevékenység... vagyis jól felébresztettük a magokat. Ilyenkor meg lehet kóstolni, az ízük is sokkal finomabb, teljesebb. Az időzítés itt egy nehéz kérdés, mert a beáztatott magokat gyorsan el kell használni, mert így már gyorsan romlik... ezért inkább ilyenkor betesszük az aszalógépbe, és teljesen szárazra aszaljuk. Mi történik ilyenkor? Az enzimek köszönik szépen jól megmaradnak, ugyanakkor a szárítással tartósítás is történik: vagyis ha megszárítva dobozba tesszük, akkor bármikor felhasználható, akár hetekig is eláll. Ez a folyamat a magok "aktiválása".
Vagyis: ha van otthon mindig aktivált diónk és napraforgó magunk, akkor már nem kell az előkészítéssel foglalkozni, hanem azonnal felhasználhatjuk őket.
A diót és a napraforgó magot szárazon megőröljük, félretesszük.
A paprikát, fokhagymát a sóval simára turmixoljuk, a többi zöldséget egészen apróra vágjuk (vagy reszeljük). A turmixolt zöldségeket összegyúrjuk a száraz magokkal, majd belegyúrjuk az apró zöldségkockákat. Zöldségkocka nélkül is finom, talán úgy túl tömény, a zöldségkockák lazítják kicsit.
Ez így már készen is lenne, nem szükséges aszalni. Ha mégis túl lágynak érezzük, akkor kevés utifűmag héjjal lehet sűríteni.
Fagylaltos kanállal gombócokat formázunk és a saláta mellé tálaljuk.
A salátáról nem mondanék túl sokat, a lényeg, hogy falatnyi (nem kisebb és nem nagyobb) darabokra vágjuk a zöldségeket (salátát, uborkát, paprikát, hagymát, paradicsomot, esetleg retket, de mehet bele friss kukorica vagy olajbogyó is). 10%-ban vágjuk bele valamilyen gyümölcsöt, pl. narancsot vagy kiwit, nagy sikere lesz :)
Az öntethez pedig turmixoljunk simára 1-2 almát, ízesítsük citromlével és egy kevés datolyával, sóval, öntsük a salátára, jól keverjük el és tálaljuk. Ha diógolyó mellé adjuk a salátát, akkor a salátára már ne tegyünk olajat, mert a diógolyó is zsíros...
A csírát, vagy bármilyen friss zöld levelet ne hagyjuk ki belőle, bazsalikom, petrezselyemzöld... nyami :)
3 megjegyzés:
Kedves Gitta! De örülök, hogy ráfutottam erre a magyarázatodra a dió és napraforgómag áztatásával-szárításával-tárolásával kapcsolatban! Épp meg akartam kérdezni, Te hogy csinálod, hogy mindig épp akkor van kéznél a megfelelő magod, amikor használni akarod... Én sokszor nem tudom pl. 24 órával korábban, mit akarok majd enni és abba milyen mag kell.
A többi olajos magot is ugyanígy elkészíted előre? Pl. kesudiót, tökmagot, stb.? A paradiót pedig nem kell áztatni, ugye? Azt egy másik receptednél olvastam.
Úgy nézem, hogy most télen pl. a napraforgó mag egy tálcán a kályha mellé téve is szép ropogósra szárad, nem is kell hozzá aszalógép.
Kedves Gabi, igen, így készítem elő a napraforgó magot, diót és a tökmagot is. A kesut nem kell, éppúgy, ahogy a paradiót sem.
Én sem tudom 24 órával korábban, hogy mit fogok készíteni, ezért jó megoldás az áztatás-szárítás.
A kályha ilyenkor szuper ötlet, valóban nincs szükség aszalógépre.
Köszönöm szépen! Nagyon hasznosak az útmutatásaid, tanácsaid! Nem tudtam, hogy a kesut sem kell áztatni, szegényt én mindig megfürdettem... :D
Megjegyzés küldése