Sokan csodálkoznak, amikor arról beszélek, hogy a növényeket igazából nyersen, eredeti állapotukban kellene fogyasztani. Ennek előnyeit foglalom most össze, hogy mindenki lássa: csak az egészségére válik, ha minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, lehetőleg nyersen.
1.
Tápegész - A nyers növényi ételek természetes formájukban fogyaszthatók. Vitaminokban, nyomelemekben, ásványi anyagokban gazdagok. A növények egymást kiegészítő, teljes egységet képviselő tápanyagokat halmoznak fel. Az emésztésükhöz minden anyagot tartalmaznak.
2.
Magas napenergia-tartalom - A növények zöld festékanyaguk segítségével képesek közvetlenül felvenni a Nap energiáját a napfényből. (Éppen ezért „Nap-konzerveknek” is hívják őket.) Ezt jelzi erős ún. „biofoton"-sugárzásuk is. A táplálékok közül a friss, érett, nyers gyümölcsök, dió-és zöldségfélék, bogyók, levelek, szárak, gyökerek és magvak bocsátják ki a legerősebb biofoton-sugárzást. Az eltárolt napenergia leginkább sértetlen, természetes formájukban vehető fel belőlük. A zöld levelekből készített zöld turmix maga a folyékony napenergia
3.
Enzimbőség - Az enzimek jó emésztést és anyagcserét biztosítanak. Lehetővé teszik a tápanyagok (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, fehérjék, szénhidrátok, zsírok és olajok) szervezetbe kapcsolását. Hőkezelés hatására azonban (kb. 55°C fok felett) lebomlanak, és ezek hiányában a különböző tápanyagok vagy nem is hasznosulnak, vagy a szervezet saját tartalékaiból kell a szükséges enzimeket előállítania (ami például a hasnyálmirigy természetellenes túlterheléséhez vezet).
4.
Vitaminbőség - A nyers növényi táplálékok gazdagon tartalmaznak különböző, az emberi szervezet számára fontos vitaminokat. Sok vitamin azonban a hőkezelés (például a C-vitamin 60°C fokon), a túlzott hűtés, vagy akár csak a növény felszínének a megsértése hatására tönkremegy. Az állati eredetű táplálékokban pedig eleve jóval kevesebb vitamin talál-ható, emellett sok vitamint emészthet fel a természetellenes formában fogyasztott (denaturált) ételek (pl. fehér liszt, kristálycukor), valamint az élvezeti cikkek (pl. kávé) fogyasztása is („vitamin- és nyomelem rablás").
5.
Organikus sótartalom - A növényi táplálék szerves (organikus) sókat tartalmaz, melyet az emberi szervezet képes fel-dolgozni és beépíteni. A szervetlen sók (pl. tengeri só) ezzel szemben a szervezetben lerakódnak, és jelentős mennyiségű vizet kötnek meg (lg konyhasó pl. 120g vizet), melyek számos betegség forrásai. Tiszta növényi étrendre térve a szervetlen sók és az általuk megkötött víz kiürül a szervezetből; javul az anyagcsere, normalizálódik a vérnyomás. A szerves sók, melyek utánpótlása a növényi táplálékkal biztosított, az enzimek által a szervezetbe épülve maradnak.
6.
Rostbőség - A nyers növényi ételek gazdagon tartalmaznak rostanyagot, amely serkenti a bélműködést, elősegíti a rend-szeres széklet meglétét, és segít megszüntetni a székrekedést. A beleken gyorsabban áthaladó és onnan könnyebben ki-ürülő salakanyag kevésbé terheli a szervezetet: kisebb az esély a belekben lezajlódó rothadásra, valamint a visszaszívódó mérgező anyagok mennyisége is kevesebb ily módon.
7.
Optimálisabb fehérjebevitel - Vegyes étrend mellett az optimális fehérjemennyiség többszöröse kerülhet be a szervezetbe. A többletfehérje a belekben rothadáson megy keresztül, melynek méreganyagai a vastagbélből felszívódva elárasztják a szervezetet (önmérgezés). Ez számos betegség okozója. A helyesen összeállított növényi étrend megfelelő mennyiségű fehérjét biztosít a szervezet számára, amely aminosavösszetételét tekintve is optimális - a fehérjeanyagcsere-zavarok tehát kiküszöbölhetők.
8.
Gyulladásgátló hatás - A természetes étrend számos eleme (főként a gyümölcsök, a citrusfélék és a hagyma, az A és C vitamin) gyulladásgátló hatású. A vegyes táplálkozás ezzel ellentétben fokozhatja a gyulladásokat.
9.
Antibiotikus hatás - Minden magasabb rendű növényben (főleg fűszernövényekben és a hagymafélékben) kisebb-nagyobb mennyiségben baktérium- és vírusölő anyagok is találhatók, melyek nyers fogyasztás esetén érvényesülnek. Hatásukra gyorsabbá válik a véralvadás, a hajszálérfalak ellenállása nő, a T-limfociták száma megemelkedik, így fokozódik az immunitás. A vegyes táplálkozás ezt csökkenti.
10.
Megfelelő zsír és koleszterin tartalom - A növényi táplálékban túlnyomórészt telítetlen zsírsavak találhatók, melyek segítik az érvédő koleszterin képződését. Ez kedvező hatású az érrendszerre, szívműködésre és a vérkeringésre; a vérrög-képződés (trombózis, embólia) ellen hat, és gátolja az infarktust. Az állati eredetű táplálék ezzel szemben nagy mennyiségben tartalmaz telített zsírsavakat, melyek fogyasztása az érkárosító hatású koleszterin növekedéséhez vezet.
11.
Antikarcinogén hatás - A nyers növényi étrend gátolja a rákos elváltozások kialakulását (főként a szőlő, a citrus- és a hagymafélék). A húsos, vegyes étrend és anyagcseretermékei ezzel szemben fő okozói a rákos betegségeknek.
12.
Lúgosító hatás - A szervezetben végbemenő kémiai folyamatok nagy része lúgos közeget igényel, a lúgos közeg biztosítja az egészséges sejtélet számára kívánatos feltételeket. A növényi étrend lúgosító hatású a szervezetre nézve, míg a vegyes étrend savasító hatással jár. Mivel sok baktérium csak savas közegben képes szaporodni, így a savas közeg meleg-ágya a különböző kórokozók elszaporodásának is.
Ajánlatos heti egyszer 24 vagy 36 órás, valamint negyedévente három napos böjtöt tartani.
Forrás:
Napfényes Élet Alapítvány
